Veszélyes lehet-e egy akvárium
Az akvarisztika eredendően egy meglehetősen biztonságos hobbi. Mégis rengetegen aggódnak miatta, különösen az akvarista családtagok, hiszen elektromos berendezések vannak benne, ott az a sok víz, és egyébként is. Ebben az írásban végigjárunk minden képzelt és reális problémát, veszélyforrást és az elhárításukat.
Az üveg
Az üveg törékeny, az a sok víz pedig a padlón tetemes kárt okoz, ezek tények. De valóban kell tartani az üvegtöréstől? Manapság egy jó akvárium egy jó állvánnyal évtizedekig képes teljesen biztonságosan üzemelni. Ha az üveg és a ragasztás is minőségi, nem kell tartani sem a töréstől, sem az elengedéstől. Az üveggel kapcsolatos baleseteknek három jellemző oka van:
Az első, ha az üveg és a szekrény közé nem rakunk szivacsot vagy más puha réteget, és homokszem kerül közéjük. Ennek könnyen az alsó üveg repedése lehet a vége.
A második ok, ha vagy az akvárium, vagy az állvány hibás. Ha az állvány rossz (és így az alátámasztás nem egyenletes) akkor az oldalfalak szokták megadni magukat. Maga az akvárium lehet túl vékony üvegből vagy a ragasztása összegányolt, egyik sem tesz jót a szilárdságnak. Szerencsére ezek ránézésre ellenőrizhető hibák.
A harmadik ok, ha valaki nehéz tárgyakkal hadonászik az akvárium körül. Ez ellen sajnos az akvarisztika nem véd, lehetőleg ne folytassunk a környéken súlyzókat, botokat vagy kardokat magában foglaló sporttevékenységet ;)
Az elektromos holmik
Van néhány alapszabály, ami minden elektromos kütyüre igaz, legyen az akvarisztikai vagy bármilyen egyéb célú. A legfontosabb, hogy ne vegyél noname eszközt noname helyről! Az európai biztonsági szabványok szerencsére elég szigorúak, de ezek csak akkor védenek, ha legálisan forgalmazott terméket veszel. Manapság a piacon vagy a százforintos boltban is találhatsz akvarisztikai felszerelést, de akár közvetlenül Kínából is rendelhetsz a nemzetközi aukciós oldalakon keresztül. És hiába igaz, hogy az egész világ Ázsiában készül, nem mindegy, hogy európai cégnek, európai szabványok szerint gyártanak valamit, vagy a helyi, sokkal ellenőrizetlenebb piacra. Szóval bármit is veszel, az aranyszabály, hogy megbízható helyről vedd és csak olyan márkát, aminek legalább távolról ismerősen cseng a neve. Az ilyen problémákat és a hozzá nem értő barkácsolást leszámítva az akvarisztikai holmikra egyáltalán nem jellemzőek a komolyabb balesetek. És persze mindig törölközzünk meg a vízben nyúlkálás és az elektromos holmik piszkálása között.
A fűtő
A fűtők hajlamosak túlmelegedni és elrepedni, amennyiben szárazon kapcsoljuk be őket. A fűtőt először mindig helyezzük a vízbe és csak utána dugjuk be a csatlakozóba. Figyeljünk arra is, hogy a párolgás miatt se kerüljön szárazra a fűtő jelzett része. Mivel üvegből vannak, a leejtésre is érzékenyek, és egy elrepedt fűtő zárlatot okozhat. Vigyázzunk rá!
Az elöregedő fűtők jellegzetes hibája, hogy téved a termosztátjuk. Nem vészesen sokat, de például +10 fok egy akvárium esetében az összes élőlény pusztulását is okozhatja. Ezt megelőzhetjük, ha nem vásárolunk nagyobb fűtőt, mint ami az akvárium méretéhez ajánlott.
A szűrő
A külső szűrőkre a legnagyobb veszélyt a levegő jelenti. Ha a rotor valamiért szárazra kerül, a motor túlmelegedhed és leéghet. Bár tűzesetet nem szokott okozni, a lehetőség megvan rá, és a szűrő alapvetően drága dolog, így jobb megelőzni a helyzetet. Jellemzően a tömítések hibája vezet a fellevegősödéshez, figyeljünk oda az előjelekre! A külső szűrők meglehetősen sok levegővel elbírnak, mielőtt feladják, és addig is a feltűnő szörcsögés árulkodik a bajról - ha ilyet hallunk ne ignoráljuk! Más tömítések hibája a szűrő csöpögését eredményezheti. Ez is igen kellemetlen lehet, pláne ha parkettát, szőnyeget áztat el. Ezért ajánlott rendszeresen szilikonzsírral kezelni és évente cserélni a tömítőgyűrűket.
A belső szűrők meglehetősen veszélytelen szerkezetek, legfeljebb zajossá válnak ha elöregszenek. Ennek ellenére sokan félnek tőlük, kihúzzák éjszakára vagy amikor nincsenek otthon. Ez egyrészt alaptalan félelem, másrészt igen káros szokás - ellehetetleníti a biológiai szűrést, így az akvárium egészségét mindenestül.
A világítás
Amennyiben nem ejtjük be az akváriumba, a lámpák ritkán okoznak bajt, és a jobb gyártmányok még akkor se. Azonban a fénycsöves lámpák trafója jelentős melegedésre képes, amire oda kell figyelni - ne takarjuk le vagy akadályozzuk máshogy a szellőzést és ezzel a hőleadást. Maguk a fénycsövek üzemelés közben megérintve égethetnek is.
Légpumpa
Ha a légpumpa membránja sérül, ritkán, de előfordul hogy a levegő pumpálása helyett szívni kezd, amivel megindítja a közlekedőedények elvén a vizet, kifelé az akváriumból. Ez az eszközbe befolyva zárlatot okozhat, vagy csak simán eláztatja a padlót. A baj megelőzhető, ha a pumpát az akvárium fölött helyezzük el, vagy ha felszerelünk egy visszafolyásgátló szelepet. Az utóbbit nem adják a légpumpához, külön kell megvásárolni.
A víz
Ha egy lakásban párával, penészedéssel kapcsolatos probléma van, az első számú bűnbak mindig az akvárium. Pedig egy fedett akvárium párolgása konkrétan elhanyagolható egy átlagos család mindennapi tevékenységei mellett. Egy 50 literes fedett akvárium például körülbelül egy decit párolog egy hét alatt a téli csúcsidőszakban. Ezzel szemben egy ember átlagosan 1 litert ad le a lélegzetével és a bőrén át naponta. Főzésről, zuhanyzásról, ruhaszárításról nem is beszélve. Valójában a penészedés szinte mindig a nyílászárók és/vagy a szigetelés hibája. A túl jól záró modern ablakok kevés szellőztetéssel hamar vezetnek magas páratartalomhoz, ami a fal hidegebb, rosszul szigetelt részein csapódik le, és itt indul meg a penészedés.
A nyitott akváriumok páraleadása némileg magasabb, 100 liter esetében akár 8-10 liter is lehet egy héten, télen, fűtött és száraz levegőjú szobában. De még ez is összemérhető egyetlen személy páratermelésével. Ha nincs előre kialakult pára és penészprobléma, akkor egy nyitott akvárium sem fog ilyen gondot okozni.
A baktériumok
Egy akváriumban halak vannak meg halpiszok. És ez baktériumok milliárdjainak ad otthont. A tisztítószer-reklámokon szocializálódott családtagok néha képesek hatalmas drámát csapni a dologból. Pedig az emberi testtömeg átlag 5%-át is a bennünk élő baktériumok teszik ki, és a nagy részük nemhogy nem árt, de egyenesen létfontosságú. Egy akvárium semmivel sem veszélyesebb, mint úszni egyet a Balatonban, vagy kertészkedni. A legtöbb akvarista ivott már élete során egy-két kortyot az akváriumból, mégsem halt még bele senki.
CO2
A technikás növényes akváriumok alapkelléke a CO2 palack. Sokan aggódnak amiatt, hogy a CO2 fulladást okoz. Szerencsére ez egy teljesen irreális félelem ebben az esetben. A nagynyomású palackok és szelepeik nagyon precíz szerkezetek. Nem fordulhat elő olyan, hogy egyszer csak kiszabadul az összes gáz a palackból. Gondolj bele, hogy ezek alapvetően ugyanolyan palackok, amikből egy beteg is kapja az oxigénjét - létfontosságú elvárás a megbízhatóság. Ha az egyszeri akvakertész véletlenül rosszul is állítja be az adagolást és megszalad, ez a mennyiség még mindig elhanyagolható lesz például egy emberekkel teli szoba CO2 termeléséhez képest. A halak könnyen belepusztulhatnak, ezért a CO2 használata nagy odafigyelést igényel, de az emberekre egyáltalán nem veszélyesek a hibák. Ha éppen ég a lakásod, akkor valóban nem a legegészségesebb a palack mellé állni, de ebben az esetben úgyis ez lesz a legkisebb gondod.